HTML

Azt írja a...

Úgy látom, hogy itt, a periférián menthetetlenül belesüppedünk a saját kis közéleti mocsarunkba, miközben a világ ténylegesen fontos és - ha tetszik, ha nem - ránk is hatással bíró eseményeiről nem, vagy alig szerzünk tudomást. Ezen szeretnék kicsit segíteni és közzétenni néhány, általam fontosnak vagy érdekesnek tartott, az angolszász sajtóban megjelenő véleménycikk fordítását. A bejegyzések tehát nem feltétlenül tükrözik az én saját értékítéletemet, de azokat elolvasásra és meggondolásra érdemesnek tartom.

Friss topikok

Utolsó kommentek

Külföldi véleményformálók véleménye

2021.09.02. 12:15 (F)ordító

Frasier Nelson: Hogyan használja ki az új Moszkva-Peking tengely máris Biden gyengeségét

Címkék: USA Oroszország Kína

A NATO egységének kérdésessé válásával egyidőben az ellenséges rezsimek buzgón keresik a Nyugat gyenge pontjait 

Elnöksége kezdetén Donald Trump ledobta „minden bombák anyját” Afganisztánra, amely – mint később kiderült – nem a tálibokkal szembeni keményebb fellépés, hanem a velük való megegyezés előjátéka volt. Külpolitikája mindig téves és impulzív volt, amelynek azért voltak érdemei: Amerika ellenségei sosem tudták, miként fog reagálni. Joe Biden sokkal kiszámíthatóbb. Odahaza akar újjáépíteni, külföldön kevesebb bonyodalmat szeretne. Külpolitikája két szóval összegezhető: kevesebb Amerika. 

A kabuli repülőtéren történt szörnyűségek élő példáját adják annak, hogyan is néz ki ez a „kevesebb Amerika” – és ez még csak a kezdet. Pár napja találkoztak a G7-ek – nem azért, hogy megállapodjanak valamilyen akciótervben, hanem, hogy könyörögjenek Bidennek, tartsa még pár nappal tovább nyitva a repülőteret. Amerika nélkül a többi G7-es országnak nincs szava. Ugyanez igaz a NATO-ra is. Biden azt mondja, Kínára akar figyelni, amely felvet egy nyilvánvaló kérdést: mely szövetségesei nem fontosak már? Melyik fog legközelebb elbukni? 

Miközben Nyugaton döbbenten és hitetlenkedve vitatkoznak, Moszkvában és Pekingben a megbeszélések sokkal vidámabbak és kedélyesebbek. Az orosz diplomaták úgy üdvözölték a tálibokat, mint akik „normális fickók”, akikkel „sokkal könnyebb egyezségre jutni, mint a kabuli bábkormánnyal”. Kína ennél nagyobb dologra készül: Amerika világméretű befolyásának folyamatos leépülésére és az ezzel megnyíló lehetőségekre. 

Ennek feltűnő példája a Global Times újság, amelynek hangvétele nem sokban tér el a Kínai Kommunista Párt hivatalos irányvonalától. Az „afgán-effektus” hatására Amerika hajdani szövetségesei eltávolodnak, még Szingapúr sem követi már – ahogy írja az újság – Washingtont és semleges az olyan sarkalatos kérdésekben is, mint például Tajvan ügye. AZ USA Kína ellen már csak az „olyan aprócska országokat, mint például Litvánia” tudja maga mellé állítani, amely nemrég fogadott tajvani nagykövetet – kiváltva ezzel Peking haragját. 

„Kína és Oroszország egyesítheti különböző erőit, hogy a litván és a tajvani ügy miatt megszégyenítsék az USA-t, amellyel újabb, általános érvényű „afgán-effektust” okozhatnak más formában.” – írták. „Washington karja túl messzire ér. Ezért Kínának és Oroszországnak rövidebbre kell vágnia azokon a területeken, ahol Washington kimutatja önhittségét és dicsekszik képességeivel.” Más szavakkal: ha Bident már nem érdekli szövetségesei védelme, mely ország bukhat még? 

Kína és Oroszország korábban nem igazán működött együtt, de most egyfajta kezdődő szövetségesi viszony jelei látszanak közöttük. Mindketten nyitnak a tálibok felé és már most nagy befolyásuk van Kabulban. Mindkettőjüket sújtják az amerikai és az európai szankciók, amelyeket együtt próbálnak kijátszani. Az idén tartott egyik kínai-orosz külügyminiszteri találkozón olyan egyezményt kötöttek, amely alapján „támogatják egymás erőfeszítéseit a függetlenségi, biztonsági és fejlődési érdekeik védelmében”, és amely Afganisztánban már működött is. 

Arról is tárgyaltak, hogy kiépítik a Nyugat által vezetett nemzetközi rend alternatíváját, amely (ahogy állítják) „nem képviseli a nemzetközi közösség akaratát”. Szorgosan alkalmazzák a vakcina-diplomáciát, annak érdekében, hogy kiépítsék saját baráti körüket: azon szegényebb országokból, amelyektől Európa és Amerika megtagadta az oltóanyagokat. 

A márciusi csúcs után pár nappal mindketten ellenségeik ellen vonultak. Oroszország csapatokat vont össze közel az ukrán határhoz, Kína pedig rekordmennyiségű repülőgépet küldött a tajvani légtérbe. A következő hónap során orosz és belorusz közös hadgyakorlatot tartanak Ukrajna körül. 

Nem kell hozzá stratégiai zseninek – vagy összeesküvés-elmélet hívőnek – lenni, hogy lássuk, mi fog valószínűleg történni. Ha egy világhatalom visszavonul, az ellenségei próbára teszik és megnézik, mi történik. 

Amikor Amerika az 1930-as években az elszigetelődést választotta, Mussolini próbára tette, hogy mit tesz az újonnan alakult Népszövetség, ha megszállja Etiópiát. A válasz: semmit. Ezzel azt üzenték a világnak, hogy az állítólagos szövetségnek nincs hatalma. Az 1970-es évek különböző válságai – az olajválság, az iráni túszdráma, a brit majdnem-államcsőd – miatt nem volt világos Argentína számára, hogy a Falkland-szigeteket meg fogják védeni [a britek – a ford. megj.]

A NATO integritása is kérdésessé vált. Afganisztán eredetileg NATO-küldetésként indult, de végül Washingtonra maradt, állítólagos szövetségesei bevonása nélkül. Könnyű észrevenni, hogy Biden milyen ritkán említi meg a NATO-t, tekintettel arra, hogy az USA több mint kétszer annyit költ a hadseregére, mint a többi 29 tagállam együttesen. Ahogyan arra Trump szeretett rámutatni, a NATO már nem is védelmi szövetség, hanem sokkal inkább egy jó kifogás az európaiaknak arra, hogy spóroljanak a védelmi kiadásokon, miközben Amerika atom védőernyője alá bújnak. 

Tehát, ha Biden Kínára összpontosít, akkor mennyire fogja érdekelni Grúzia? Vagy a Baltikum? Litvánia egy nyilvánvaló célpont. Egy fiatal demokrácia, amely ma is a szovjetek ellenében definiálja magát, és amely nem hunyászkodott meg Moszkva vagy Peking előtt, ma hirtelen mindkettő fenyegetésével szembesül. A menekültek az új fegyver: Belorusszia csak idén már 4000 irakit és szíriait irányított Litvánia felé. A most útnak induló 2,5 millió afgánnal nem lesz nehéz kiváltani egy újabb európai migránsválságot. 

Ukrajna is lehet a következő. Az Északi Áramlat-2 gázvezetéken keresztül – amelyet Németország a washingtoni tiltakozások ellenére építtetett ki – Oroszország hamarosan még több gázt tud majd közvetlenül Európába szállítani, megkerülve ezzel Ukrajnát. Ez Putyin számára szabad kezet ad a donbasszi konfliktus fokozására. Ha így tesz, vajon mekkora ellenállásra számíthat az elcsigázott Biden részéről? És Amerika nélkül Európa mennyire lesz harcra kész? 

Szergej Lavrov, Putyin külügyminisztere azt mondta, hogy szeretne létrehozni egy „ténylegesen multipoláris és demokratikus világot”. Legutóbbi kínai útja során azt mondta, ezt a vágyát „a nyugati országok és különösen az Egyesült Államok akadályozza”. 

Az amerikai befolyás ilyen gyors és nyilvánvaló hanyatlása miatt ez a két új szövetséges tökéletes esélyt kapott erre. 

https://www.telegraph.co.uk/politics/2021/08/26/new-moscow-beijing-axis-already-exploiting-bidens-exhaustion/

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://aztirjaa.blog.hu/api/trackback/id/tr2216677912

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

megamovieboy · http://europeanphalanx.blog.hu/ 2021.09.02. 14:46:58

Litvánia egy kirakatország amerikai tőkével felpumpálva. Ukrajna fontos az USA-nak, onnan gyakorolnak nyomást az oroszokra. Grúzia nem fogja érdekelni őket. Az egymilliárdnál is kevesebb lakosú nyugat nem fogja tudni a világ többi részét gyarmati sorban tartani. Ez sikerült 150 éven keresztül, de Kína megerősödésével ennek vége.

Boldeone Bull 2021.09.03. 14:02:16

NATO egységének kérdésessé válásával egyidőben az ellenséges rezsimek buzgón keresik a Nyugat gyenge pontjait "
Vagyis a mi gyenge pontjainkat is, a nyugati szövetsègi rendszer államakènt...
Az afganisztáni kivonulás következmènyeit leginkább Európának kell viselni : akár százezrek, vagy milliók èrkezhetnek újra, köztük terroristák is. Afganisztán összeomlik a Tálib- rezsim alatt , a költsègvetès felèt eddig a nyugat állta , az ásványkics sztori nem segít rajtuk , így csak mèg több szenvedès , terrorizmus ès újabb humanitárius válság jön...A kèt vèn populista fèlkegyelmű- Trump ès Biden - megrogyasztotta a nyugat tekintèlyèt , innentől csak minden rosszabb ès bizonytalanabb lesz , az EU- nak minèl hamarabb hadsereget kell èpíteni , mert az ellensèg nagyon mozgolódik...Közben elindult egy hiperinflációs spirál a világban , ami egy nagy háború előjátèka lehet , olyan mèretű èletszínvonal - csökkenès van kibontakozóban világszerte , ami újabb háborús konfliktusokat robbanthat ki. A covid is újabb hullámokkal támad, egyre inkább rezisztens variánsokkal...
Kínának sikerült olyan válságot ès zűrzavart kreálni a világban , ami a 2.vh. után mèg nem volt !

birkamenet 2021.09.03. 14:42:18

@megamovieboy:

Köszönjük bulgár birka az újabb magvas LSD lázálmaidat, reméljük nem ez lesz az utolsó harcod, imádunk röhögni rajtad.

Ha még nem ütött ki a szer teljesen, akkor csak közlöm, hogy Kína a Nyugat hátán lett egy fokkal fejlettebb, annyival, hogy ma már nem is kell nekik 1 milliárd bicikli, ha el akarnak érni A-tól, B-be.

A fejlődésük tehát száguld megállíthatatlanul, és míg az USA ott hanyatlik a 68.000 dollár GDP/fő szinten addig Kína már a 11.000 dollár GDP/fő szintet is áttörte! Ezzel a a sebességgel haladva Kínának már csak olyan 3,2 milliárd év kell és lekörözi nem csak az USA-t, de még Makaót is.

És akkor nektek illibernyák fidesskomcdsiknak végre eljött a nagy fényes napotok, amire vártok! Hej, ha
ezt az orbán viktor vezér mégérte volna!

luis5 2021.09.03. 15:06:49

@birkamenet: Argentína a 2 VH között az európai bevandorlok alomorszaga volt.
Pár évtizede allamcsodrol allamcsodre bukdacsol.
Dél Korea pont ellenkezőleg.
Ergo :én erősen visszafogott lennék azzal h Most mekkora a GDP.
És az a gyanúm maguk az amcsik is lassan kénytelenek egyenrangu félként nézni Kinara. Mert a tendencia számít.
1840 körül Kína bonyoltitta a vilagkereskedelm 40%-at.tehat meg nem is új jelenség lenne.
Az egyetlen máig fenn áradt ókori birodalom. Az USA meg épp sikeresen nyirja ki magát belülről. Először kulturálisan aztán majd jön a gazdasági katonai szívás is. Nekik van idejük

sutyerák 2021.09.03. 15:46:40

közbenmeg Kína épp omladozik,a ruszkik meg mindig nagypofájuak voltak
süti beállítások módosítása