Kármentés Cipruson
A Ciprussal kapcsolatos szombati megállapodás résztvevői közül szinte mindenki egyetért abban, hogy a megállapodás hiba volt. Csak azt nem tudjuk még, hogy mekkora.
Nyilvánvaló, hogy az európai hatóságok számos hibát követtek el az eurozóna válságának kezelése során. Néhány, mint a görög mentőcsomaggal kapcsolatos kezdeti vonakodás 2010-ben, akkoriban igen károsnak tűnt, de végül javítható volt.
Mások, mint az a 2010 őszi francia-német bejelentés, amely szerint a jövőbeni mentőprogramokban a magánszektor hitelezői is veszteségekkel számolhatnak, már nehezebben felejthető volt. Eleinte a piacok halkan reagáltak. De amikor a befektetők teljesen megértették annak következményeit, a kötvényesek félelme gyakorlatilag csődbe kergette Írországot. Az év végén Szöulban tartott G20 találkozót annak szentelték, hogy helyrehozzák ezt a hibát. És a magánszektor mentőakciókba történő bevonására irányuló német kísérletet évekre el kellett felejteni.
Mondanom sem kell, a hatóságok azt remélik, hogy a ciprusi hiba az előző és nem az utóbbi kategóriába tartozik.
Abban reménykednek, hogy egy hét múlva, legalábbis a nem ciprusi emberek csak úgy fognak tekinteni a történtekre, mint egy kis bukkanóra az úton egy kicsi eurózóna-ország életében, amelyet a globális befektetők ezt megelőzően még figyelemre sem méltattak.
Bizalom a bankokban
Mennyire valószínű ez? Nos, a betétesek bizalma egy értékes és nagyban meghatározhatatlan dolog. De az eurózóna eddigi válságában rendkívül erőteljes maradt az olyan országokban, mint Spanyolország vagy Görögország. Történtek betétkivonások, de korántsem olyan mértékben, ahogy a sötét előrejelzések mutatták.
Mondhatnánk azt, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint még a dühös választópolgárok is nagyon-nagyon bíznak a bankjaikban. Ahogy mi is nagyon akarunk bízni az orvosainkban.
De, ahogy ma reggel Alistair Darling kifejtette a BBC’s Today műsorban, ha egyszer ez a bizalom elvész, annak visszaszerzése tényleg nagyon nehéz dolog. Ő ezt a saját kárán tanulhatta meg. A nyájszellem válik uralkodóvá – és valóban a nyájhoz csatlakozás válik a racionális viselkedéssé.
Ahogy említettem, még nem tudható, hogy az elmúlt napok hibáit helyre lehet-e hozni. De kijelenthetjük, hogy mindenki komolyan elszámította magát. Az EKB (Európai Központi Bank) a kezdetektől nem örült a megállapodásnak. Sőt, még a németeknek sem tetszett teljesen – ők meg sem mentették volna a ciprusi bankokat. De ők és az IMF is azt gondolta, hogy a ciprusi esetet elég különlegesnek fogják tartani, és ezért az embereket nem fogja érdekelni az a precedenshelyzet, amit a megállapodással létrehoztak.
Fogjuk Brüsszelre
Azonban, ahogy azt Robert Preston tegnap megállapította, a betétesek és befektetők igen hamar rájöttek arra, hogy ez a megállapodás felrúgja a szabályokat. Még szép, hogy rájöttek.
A ciprusi tárgyalófél is hibázott. Bár az adó mértéke rettenetes volt, a ciprusi elnök azt hitte, hogy az egészet Brüsszelre és Frankfurtra tudja majd fogni. Szerencsétlenségére azonban Brüsszel és Frankfurt ezt másképp gondolta.
A tárgyalók a brüsszeli megbeszéléseken meglepődtek azon, hogy a ciprusiak milyen nagymértékű adót akarnak a legszegényebb betétesekre kiróni azért, hogy a 100 ezer euró feletti betétekkel rendelkező orosz nagybefektetőket érő sokkhatást csökkentsék. Ezt a meglepődöttségüket vasárnap gyorsan megosztották a megfelelő újságírókkal, miközben a ciprusi kormányzat azon volt, hogy mindenért Berlint okolja.
Még most is eléggé valószínű, hogy a hiba hatása csökkenthető lesz, és a befektetői bizalom csak magán Cipruson fog megrendülni. Ezt nagyban segítené, ha az európai hatóságok világosabban el tudnák magyarázni, hogy ez az eset miért nem lesz precedensjellegű a jövőre nézve.
Különösen megnyugtató lenne, ha a németek meggyőzően megmagyaráznák, hogy jelenlegi hozzáállásuk nem jelenti azt, hogy a további mentőprogramok esetén keményebben fognak viselkedni.
Azonban ezek a magyarázatok csak akkor lehetnek meggyőzőek, ha igaznak bizonyulnak. Úgy gondolom, főleg Németországnak kell ezért keményen megküzdenie.
Forrás: http://www.bbc.co.uk/news/business-21844360
Utolsó kommentek