Hamarosan Amerika is elbukik, mint Róma?
John Stossel a Fox Business Network munkatársa, libertariánus beállítottságú tévériporter és újságíró, akinek önálló, heti rendszerességgel megjelenő műsora az amerikai fogyasztói társadalom kérdéseivel foglalkozik.
Sajnálatos módon Róma bukásának mintáját a történelem során az összes birodalom követte – vajon a miénk is követi?
Nemrégiben egy csapat libertariánus jött össze Las Vegasban a „FreedomFest” elnevezésű rendezvényen. Arról vitatkoztunk, hogy vajon Amerika is Róma mintájára bukik-e el.
Carl Richard történész szerint a mai Amerika hasonlít Rómára.
A Római Köztársaságnak is volt alkotmánya, de a római vezetők gyakran figyelmen kívül hagyták előírásait.
- Marius konzult hat egymást követő évben újraválasztották, noha az alkotmány szerint mandátuma csak egy évig tarthatott volna.
Mintha New York City polgármesteréről, Bloombergről beszélnénk.
- Mindkét pártból voltak olyan végrehajtói hatalommal felruházott elnökeink, akik azt mondták, hogy bizonyos törvényeket nem fognak végrehajtatni, mivel nem szeretik azokat… A törvény ilyen nyílt kigúnyolása veszélyes, mivel az a törvény értelmét kérdőjelezi meg… Ugyanezt látom napjainkban is…. A Kongresszus óriási törvényeket fogad el úgy, hogy el sem olvassák azokat, (valamint látom) a túlköltekezést, a túladóztatást és a nemzeti valuta leértékelését.
A rómaiak rosszabbak voltak. Ellenzem Obama elnök 100 millió dollárba kerülő utazását, azonban Néró ezer lovas kocsival utazott. Tiberius megalapította a „birodalmi gyönyörök hivatalát”, amely összegyűjtötte „a gyönyörű fiúkat és lányokat a világ minden sarkából”, azért, hogy a császár – ahogy Tacitus írja – „megbecsteleníthesse őket.” Commodus császár olyan játékot mutatott be a Colosseumban, amely során személyesen ölt le öt vízilovat, két elefántot, egy orrszarvút és egy zsiráfot.
Kiadásaik fedezése érdekében a császárok elértéktelenítették a pénzt. (Hát nem ezt teszi a jegybank, amikor felvásárol 2 billió dollárnyi kormányzati adósságot?) Néró a pénzérmék ezüsttartalmát 95%-ra csökkentette. Traianus 85%-ra, és így tovább. Kr.u. 300-ban a régebben 8 római dollárba(sic!) kerülő gabona 120 ezer római dollárba került.
A Foundation for Economic Education (Közgazdasági Oktatási Alapítvány) elnöke, Lawrence Reed felhívta a figyelmet, hogy Róma – Amerikához hasonlóan – kiterjedt jóléti államot tartott fent. Minden a „támogatott gabonával kezdődött, amit a kormány fél áron adott el. Azonban a baj az volt, hogy nem álltak meg ennél a pontnál… Egy Claudius nevű néptribunus-jelölt a tömegek részére adandó ingyen gabonával kampányolt. És nyert. Innen már csak lefelé vezetett az út.”
A haragos választók megbékítése érdekében a császárok hamarosan kiterjesztették a támogatást az olívaolajra, sóra és sertéshúsra is. Az emberek sorban álltak az ingyenes juttatásokért.
A római kormányzatnak, hasonlóan a miénkhez, nem sikerült a támogatást kizárólag a szegények részére elérhetővé tenni, mondta Reed.
- Bárki sorba állhatott ezekért a dolgokért, amely hozzájárult a római állam végső csődjéhez.
Az infláció növekedése miatt Róma – akárcsak az USA Nixon elnöksége alatt – bér- és árkorlátozást vezetett be. Amikor a nép ellenkezett, Diocletianus császár a kapzsiságukat kárhoztatta, mondván „a kölcsönös emberiesség késztet minket bizonyos korlátok felállítására.”
Nem úgy hangzik, mint a mai antikapitalista politikusok mondókája?
Diocletianus rosszabb volt Nixonnál. Róma a korlátozásnak halálbüntetéssel adott kellő súlyt, valamint megtiltotta az embereknek, hogy foglalkozást változtassanak. Constantinus császár úgy rendelkezett, hogy a törvény megszegőit „verjék láncra és vessék szolgasorba.”
A Római Birodalom olyan hatalmas volt – és alattvalói annyira haragudtak a központi ellenőrzésre –, hogy végül a határterületek hadvezérei sorban nyilvánították ki függetlenségüket Rómától.
A FreedomFesten Matt Kibbe, a FreedomWorks Tea Party csoportjának elnöke vitatta, hogy Amerika Róma módjára hamarosan elbukik.
- A párhuzamosságok nyilvánvalóan baljóslatúak: az adósság, az expanzionista külpolitika, a végrehajtó hatalom országunkat elborító arroganciája – mondta Kibbe. – De azt gondolom, van lehetőségünk megakadályozni a bukást.
Van egy lényegi különbség napjaink Amerikája és a múlt Rómája között. Vannak mozgalmaink, mint a Tea Party és a libertariánizmus, és rendezvényeink, mint a FreedomFest, amely figyelmeztetheti az embereket a birodalmi Washington veszélyeire és megpróbál harcolni ellene. Ha fel tudjuk rázni a közvéleményt, akkor van esélyünk. Noha a szabadság győzelme nem szükségszerű. És a birodalmak igenis összeomlanak.
Róma állt fent a legtovább. Az Oszmán Birodalom 623 évig létezett. A kínai Szung, Csing és Ming-dinasztiák mindegyike mintegy 300 évig állt fent. Mi 237 évnél tartunk most, néha köztársaságként, néha birodalomként viselkedve. Az eltelt idő alatt csodás dolgokat vittünk végbe, de jövőbeni sikerességünket nem szabad biztosra vennünk.
A szabadság és a jólét nem természetes dolgok. Az emberiség történetében meglehetősen kivételesek voltak.
http://www.foxnews.com/opinion/2013/07/31/will-america-will-soon-fall-as-just-like-rome-did/
Utolsó kommentek