Vegyes ítélet a Manning-ügyben
A The New York Times New York-i kiadásának szerkesztőségi rovatában 2013. július 30-án megjelent szerkesztőségi vélemény
A katonai bíróság által a Kémkedési Törvény (Espionage Act) többszörös megsértése miatt elítélt Bradley Manning őrvezető ítélete mögött egy olyan nemzetbiztonsági apparátus képe sejlik fel, amely a kormányzati titkolózás hatalmas és nagyban ellenőrizetlen gyakorlójává fajult, és amely túlbuzgón nyomoz e titkolózás megsértőivel szemben.
Manning őrvezetőt – egy 25 éves, Irakban szolgált volt hírszerzési elemzőt – 2010-ben tartóztatták le és vádolták meg az Egyesült Államok történetének legnagyobb katonai kiszivárogtatása miatt. Manning őrvezető 700 ezer iratot adott át a WikiLeaks-nek és több nemzetközi hírügynökségnek – köztük a The New York Times-nak –, amelyek terjedelmes kivonatokat és cikkeket közöltek azok alapján.
Manning őrvezető amerikai [katonai] műveletek elnevezéseit és részleteit tartalmazó kezdeti kiszivárogtatásai, amelyeket sem a The Times, sem más szervezet nem hozott nyilvánosságra, bizonyos tekintetben meggondolatlan tetteknek minősíthetők. Azonban az olyan iratok, amelyek az iraki háború vezényléséről szóltak – mint az a felvétel, amelyen katonai helikopterrel két személygépkocsit lőnek ki és ölnek meg polgári személyeket, közöttük a Reuters két újságíróját – valóban közérdekűnek számíthattak.
Denise Lind ezredes asszony, a katonai bíróság bírája bölcsen felmentette Manning őrvezetőt a legsúlyosabb vád, az ellenség – jelen esetben az al-Káida – támogatásának vádja alól, amelyet a vád szerint az iratok internetre való feltöltésével valósított volna meg, miközben tudnia kellett róla, hogy azokat az al-Káida így megszerezheti. Az ellenség támogatása halálbüntetéssel sújtható. Ha valakit e törvény alapján a nélkül ítéltek volna el, hogy legalább szándékában állt volna egyetlen ellenséggel is tárgyalni, az különösen rémisztő kihatással lett volna a szólásszabadságra – különösen az internet korában.
Nem kérdéses, hogy Manning őrvezető törvényt sértett. Februárban bűnösnek vallotta magát az ellene felhozott tíz legkevésbé súlyos vádpontban, amelyek miatt 20 év szabadságvesztés büntetés fenyegeti. Azonban a vádhatóság továbberőltette a legsúlyosabb vádpontokat, többek között a Kémkedési Törvény megsértését – egy 1917-ben elfogadott törvényét, amely az Obama-kormányzat kedvenc vesszőparipájává vált azon kormányzati alkalmazottak üldözése során, akik tevékenysége még csak nem is hasonlított a kémkedésre. Obama elnök hivatali ideje alatt a kormányzat e törvény alapján kétszer gyakrabban emeltetett vádat kémkedési ügyekben, mint a megelőző kormányok összesen.
Az amerikaiak elfogadják, hogy bizonyos iratokat nemzetbiztonsági okokból titkosítani kell. Azonban ezt a fogadókészséget keményen próbára teszi, ha a kormányzat évente 92 millió ügyiratot titkosít. A Kémkedési Törvény túlzott kormányzati felhasználásán, és a kiszivárogtatásokkal kapcsolatos túlságosan agresszív nyomozásokon túl, a kormányzat és a nép közötti bizalmat aláásta, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség (National Security Agency - NSA) az USA PATRIOT Törvényre[1] való hamis hivatkozással az összes amerikai telefonbeszélgetés adatait válogatás nélküli rögzíttette.
A kormányzat azon törekvése, hogy lehűtse a hírszerkesztőségek és a bizalmas kormányzati források közötti kapcsolatot, Edward Snowden esetében – aki a múlt hónapban a totális telefonlehallgatás tényét nyilvánosságra hozta – kudarcot vallott. További 4,2 millió személynek van hozzáférése titkosított információkhoz. Az oknyomozó újságírók azonban jó okkal tartanak attól, hogy a nyomozásokkal elvágják őket létfontosságú információforrásaiktól.
Manning őrvezető beismerő vallomása során azt mondta, hogy fényt akart deríteni az amerikai háborús erőfeszítések „hétköznapi valóságára”. Azt remélte, hogy az információ „vitát gerjeszt az iraki és afganisztáni külpolitikával kapcsolatosan”. Ezek nem éppen egy, a kormányt megbuktatni kívánó ember szavai. Épp ellenkezőleg, Manning őrvezető folyamatosan hazaszeretetét hangoztatja, annak ellenére, hogy három éve tárgyalás nélkül őrizetben tartják, amelyből kilenc hónapot büntető és megalázó jelleggel magánzárkában töltött.
Manning őrvezető, a titkos információk nyilvánosságra hozatalával elkövetett kémkedések számára való tekintettel, jelenleg is többszörös életfogytiglani szabadságvesztés büntetéssel néz szembe. A kormányzat azonban jobban tenné, ha megelégedne egy jóval enyhébb ítélettel és utána kezdene valamit a titkolózási hajlamaival.
http://www.nytimes.com/2013/07/31/opinion/a-mixed-verdict-on-manning.html
[1] (Uniting and Strengthening America by Providing Appropriate Tools Required to Intercept and Obstruct Terrorism Act – Amerika egységesítése és megerősítése céljából a terrorizmus megelőzése és megakadályozása érdekében szükséges megfelelő eszközök biztosításáról szóló, 2001-ben kihirdetett törvény. Gyakran Hazafiassági Törvénynek fordítják az eredeti betűszó – PATRIOT – jelentése miatt)
Utolsó kommentek