Monica Attard az Australian Broadcasting Corporation volt újságírója és oroszországi tudósítója, aki íróként és ügyvédként is tevékenykedik. Több újságírói díj nyertese. E cikke segítségével a messzi Ausztrália nem is annyira idegen politikai cirkuszába lehet kicsit betekinteni. Odalent délen sem szentek alakítanak kormányt, annyi biztos. Még akkor sem, ha éppenséggel egy törékeny(?) nő a miniszterelnöke annak a hatalmas országnak.
Pártja bizalmat szavazott Gillard-nak, de az ausztrál választók hogy döntenek?
Semmi újdonság nincs az ausztrál politikai életben. Lehet, hogy az időjárás általában kellemes, de az ausztrál politikai élet kegyetlen. Az ország ma egy rövid időre zűrzavarba esett, amikor Julia Gillard miniszterelnök, a kormányzó Ausztrál Munkáspárt (Australian Labor Party, ALP) vezetője pártjától bizalmi szavazást kért pártvezetői – és egyben miniszterelnöki – tevékenységével kapcsolatosan, alig egy évvel az utolsó ilyen eset után.
Kevin Rudd, akit a miniszterelnök 2010-ben túrt ki a miniszterelnöki pozícióból, végül minden várakozással szemben nem jelentkezett be a feladatra. Azt mondta, döntését az önzetlenség vezérelte: amikor 2012 februárjában az előző ilyen alkalom során elbukott, megígérte, hogy többet nem próbálkozik ezzel. - Komolyan gondoltam, amit akkor mondtam – jelentette ki.
Mivel azonban pártjában meglehetősen népszerűtlen, Rudd-nak egyszerűen nem volt elég szavazata ahhoz, hogy megnyerje a versenyt. Az egyetlen személy, aki jelöltette magát a vezetőségre maga Gillard volt. Őt és helyettesét, Wayne Swan pénzügyminisztert is egyhangúlag választották újra a párt és ezzel a nemzet vezetőjének.
Kétséges, hogy a szavazás véget vet-e az ALP-ben 2010 júniusa óta tartó zúgolódásnak, amikor Gillard kitúrta Rudd-ot a pozíciójából, annak ellenére, amit a szavazás után Gillard mondott. - Az egész műsort véglegesen befejeztük – jelentette ki.
Kétséges az is, hogy a szavazással elégedettek lesznek-e az ausztrál választópolgárok, akik szavazásról-szavazásra kifejezték elégedetlenségüket a miniszterelnökkel szemben, ugyanakkor támogatták Rudd-ot. A végső választ csak szeptember 14-én tudjuk meg, amikor az ausztrálok a szavazófülkékben mondanak ítéletet a Gillard-kormányról. A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a Munkáspárt az elsődleges szavazatok 31%-át kapná, amellyel az ALP és ezzel együtt Ausztrália első női miniszterelnöke látványos vereséget szenvedne el. Azonban néhány dolog biztos: az ausztrál miniszterelnök bátor és határozott, talán még népszerű is. És a szavazás eredménye sokkal kevésbé volt látványos, mint az azt megelőző események.
Az egyik legbefolyásosabb minisztere, az ALP veterán Simon Crean volt az, akinek kifakadása lett a gennyedző fekélye a vezetéssel szembeni elégedetlenségnek.
- Nem akarok több játszmát, halálosan elegem van belőlük! Itt az ideje, hogy Rudd felálljon, és ahelyett, hogy tábora szivárogtat ki dolgokat, vegye a bátorságot meggyőződésének és hitének kinyilvánítására. – jelentette ki Crean.
Crean abba a csoportba tartozott, amely az előző kihívás során Gillard-ra szavazott, de azóta hűtlen lett hozzá. Érdekes módon, kirohanása előtt Crean nem beszélt Rudd-dal, hogy Rudd akar-e indulni egyáltalán. Így Crean-t kirúgták és azok is követhetik, akik hasonlóképpen Rudd mellett álltak ki.
A Munkáspárt egy drámai héten van túl, amely során az ellenzék vezetője, valamint a zöldek és a függetlenek, akiknek támogatásában a kormány bízhat, csak a fejüket vakargatták azt kérdezgetve, hogy mi történik.
Korábban a kormány megpróbált elfogadtatni egy rakás, a média reformjával kapcsolatos, vitatott törvényjavaslatot, amelyek azonban nem kaptak megfelelő támogatottságot még úgy sem, hogy a meggyőzési képességeiről híres miniszterelnök személyesen vezette a tárgyalásokat a független képviselőkkel. A törvényjavaslatok sorsát sokan vezetői képessége vizsgájának tartották. A tárgyalások megszakadtak.
Ez a kudarc keveredett az ALP-n belüli bizonytalansággal, amely Rudd 2010-es eltávolítása után sem csökkent. Rudd-ot egy olyan helyettes túrta ki (Gillard, a jelenlegi miniszterelnök – a ford. megj), aki nagyon gyakran bizonygatta ahhoz a vezetőhöz való hűségét, aki a pártot a 2007-es választásokon hatalmas sikerre vezette.
Azokban a napokban Gillard azzal indokolta a miniszterelnök eltávolítását, hogy kijelentette: „egy jó kormányzat tévesztett utat”. Azonban Rudd elmozdítása megdöbbentette az új vezető képességeiben igencsak kételkedő országot. Csak kevesen gondolták úgy, hogy Gillard nem tervezte meg előre a puccsot. Az általa 2010 év végére kiírt választást Gillard nem volt képes megnyerni, és 1940 óta először Ausztráliát egy kisebbségi kormány vezeti.
A kínaiul is beszélő Rudd-ot külügyminiszterré fokozták le, és rendszeresen vádolták az utódjával szembeni összeesküvéssel. Akkor Crean – aki most nekitámadt Gillard-nak és ezért az állásával fizetett – kezdeményezte Rudd eltávolítását. Rudd lemondott, átszervezte erőit és kihívta utódját 2012 februárjában. De nem tudott a miniszterelnökség visszaszerzéséhez elég támogatást szerezni, ezért megígérte, hogy befejezi az ellenségeskedést.
Rudd még a parlament hátsó soraiból is különcnek tűnt rock sztár kinézetével. Hatalmas követőtábora van a közösségi médiában és termékeny Twitterező. Rudd szerette a nyilvános eseményeket, megjelent iskolákban, ünnepségeken és különböző eseményeken, amit azzal indokolt, hogy minden nyilvános megjelenése a harckészség kifejezése, amivel megakadályozható az ellenzék győzelme.
Ezen idő alatt Gillard miniszterelnök viszont nem csak a rossz közvélemény kutatási adatokkal és egy mindenhol jelen lévő előddel, hanem a szavahihetőségének fenntartása érdekében is küzdött. Bár a 2010-es választások előtt megígérte, hogy nem vezeti be a széndioxid-adót, utána mégis megtette. Szakszervezeti kenőpénzekkel kapcsolatos megalapozatlan vádak is felmerültek vele szemben, évtizedekkel parlamenti képviselősége előttről.
Átmeneti megkönnyebbülést hozott, amikor 2012 októberében Gillard kemény beszédben támadta Tony Abott ellenzéki vezetőt annak állítólagos nőgyűlölete miatt.
Bár Gillard vezetésével valószínűleg az ALP nem fogja megnyerni a szeptember 14-i választásokat, kormánya képes volt Ausztráliát gazdaságilag rendben tartani. Habár Rudd vezetésével sikerült Ausztráliának elkerülnie a 2008-as és 2009-es pénzügyi válságok legrosszabb részét, Gillard miniszterelnök folyamatos növekedéssel és alacsony munkanélküliség mellett fenntartotta az ország gazdasági megbízhatóságát. Kisebbségi kormánya bevezette az országos rokkantsági biztosítási rendszert és jól halad az oktatási reform bevezetésével is. Még kritikusai is elismerik elkötelezettségét és erejét.
Miután a miniszterelnök Crean kifakadása után belépett a parlamentbe, bejelentette a bizalmi szavazást, felvetette Crean távozását és felpiszkálta az ellenzéket.
- Ragadják meg a lehetőséget! – mondta mérgesen.
Az ellenzék vezetője azonnal bizalmi szavazást kezdeményezett, amely akár előrehozott választásokhoz is vezethetett volna. Abbott megragadta a lehetőséget.
- A pártja érdekében le kellene mondania – mondta Gillard-nak. – A nemzet érdekében le kellene mondania. Le kellene mondania.
A bizalmatlansági indítványról végül nem szavaztak, mivel a kormány indítványozta annak felfüggesztését és szűk többséggel, de levetette a napirendről a kérdést.
A kormány miniszterei jelenleg körbejárják a médiát. Egymás után mindegyik miniszter kijelenti: vége van a belharcnak.
De ezen a különös napon, amikor csak nagyon keveset lehet tudni a játékosok motivációjáról vagy logikájáról, annyi világos, hogy a Gillard-kormányzat bajai korántsem értek véget. Kevesen hiszik, hogy pártjának megosztottságát egyszerűen megszüntette az, hogy Rudd nem tudta magának a megfelelő támogatottságot biztosítani.
- Az üzenet, amelyet Ausztrália polgárai kaptak ettől a kormánytól az, hogy semmit sem oldottak meg, és a polgárháború folytatódik – mondta Abbott, amikor azonnali választásokat követelt. – A polgárháború addig fog tartani, amíg Kevin Rudd és Julia Gillard a parlamentben van.
Most minden szem a függetlenekre szegeződik, akik biztosítják a kormányozhatóságot. Ötük közül hárman a bizalmatlansági indítvány megtárgyalására szavaztak.
Forrás:http://edition.cnn.com/2013/03/21/world/asia/australia-leadership-gillard-rudd/index.html?hpt=hp_t4
Utolsó kommentek