A brit kormány bejelentette, hogy az Egyesült Királyságban újra engedélyezik a vállalkozásoknak, hogy árucikkeiket a hagyományos, brit mértékegységek – mint például a font és uncia – szerint árusítsák, a metrikus rendszer helyett.
Ez az intézkedés győzelem minden szabadságszerető ember számára, és a hagyományos mértékegységek helyreállítását az utcákon kellene ünnepelni.
A méterrendszer a francia forradalom szülöttje, amit az Ancién Régime ellen találtak ki. Egészen 1875-ig nem lett belőle nemzetközi rendszer, amikor is diplomaták ültek össze Párizsban (ami történelmileg meglehetősen jó indikátora annak, hogy valami rossz döntés fog születni) és aláírták a méteregyezményt. Az egyezmény nyomán megalakult a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal, egy francia nevű kormányközi szervezet, hogy felügyelje az új, világméretű mérési rendszert.
Pontosan így történt, hogy néhány párizsi tollvonással eltöröltek több évszázadnyi történelmet. A francia forradalomnak lehet, hogy vége, de a forradalmárok eszméi tovább élnek. A francia forradalom olyan időszak volt, amely során az emberek Edmund Burke szavai szerint „többet romboltak le fél óra alatt, mint amit a megfontoltság, a mérlegelés és az előrelátás évszázadok alatt felépített”. A méterrendszer kötelező – fentről lefelé irányuló – bevezetése pontosan ezt tette a hagyományos mértékegységek eltörlésével.
A „hagyományos mértékegységek” alatt nem csak az Egyesült Államok hagyományos mértékegységeit értem, hanem minden olyan mértékegységet, amelyet a hagyományok hoztak létre. Ha a hagyományos mértékegységek eredetéről olvasunk, azt találjuk, hogy azok közül sok bizonyos foglalkozásokon – például sörfőzés, földművelés és földmérés – alapul. Olyan emberek találták fel őket, akiknek munkájuk során méréseket kellett végezniük. Olyan mértékegységeket hoztak létre, amelyek hasznosak voltak a számukra és rávettek másokat is azok használatára, hogy ezzel könnyítsék a kereskedést. A hagyományos mértékegységeket végül egy felmenő eljárásban szabványosították. Amelyek őseink bölcsességét és évszázadokon át felhalmozott tapasztalatai tükrözik.
A méter az a távolság, amit a fény vákuumban megtesz a másodperc 1/299 792 458-ad része alatt. A métert eredetileg a Föld egyenlítője hosszának apró törtrészeként definiálták. Meghatározása mára annyira messzire került a hétköznapi emberektől, hogy akár földönkívüliek is feltalálhatták volna.
Amint azt Burke mondta, „csak csekély képesség kell ahhoz, hogy rámutassunk a régi intézmények hibáira és fogyatékosságaira”. Valóban csekély képesség kell ahhoz, hogy azt mondjuk, „a tízes számrendszer egyszerűbb lenne”. Ne is foglalkozzunk azzal, hogy az időt nem tízes számrendszerben mérjük és mégis remekül működik. Nem mintha nem próbáltunk ki volna más rendszert, sőt: a franciák próbálkoztak egy darabig a tíz napos „héttel” és a tíz órás nappal, de ez nem volt tartós.
Vagy gondoljunk csak arra, hogy a számítógépek vagy az okostelefonok, amelyeken ezt a cikket olvassák, az információt bitekben mérik, amely a lyukkártyák és vákuumcsövek napjainak kettes számrendszeren alapuló hagyományos mértékegysége. És egy byte-ban nyolc bit van, jaj, ne! (A hagyományos mértékegységeknek még az elnevezésében is megtalálható a humánum: egy byte [magyarul kb. harapás – a ford. megj.] fele a nibble, azaz „falat”.)
A számítógépek processzorainak erősödésével a mérési rendszer is együtt fejlődött. A régi Nintendónak egy nyolcbites processzora volt, ma 64 bit a megszokott. Ma a programozók a hexadecimális rendszert használják úgy, hogy 64 bitet mindössze 16 számmal és betűvel jelölnek. A hagyományos rendszerek sosem statikusak. Folyamatosan alkalmazkodnak a változó szükségletekhez és közben nincs szükségük semmiféle kormányközi bizottság jóváhagyására.
Az alkalmazkodás másik oldala is valós: amikor egy hagyományos mértékegység többé már nem hasznos, természetes módon szűnik meg a használata anélkül, hogy ezt bárki indítványozná vagy szavaznának róla. A Biblia sokszor használja a „sing” mértékegységet, egy olyan ősi hosszmértéket, amelyet a könyök és a középső ujj hegye közötti távolság határozott meg. Mi inkább a lábat és a yardot használjuk ilyen mértékű távolságok mérésére.
A hüvelyknek több olyan felosztása is van, amelyeket már nem használunk. Egy hüvelyk három árpaszem, illetve négy mákszem egy árpaszem. Egy agrárvilágban ezek a mértékegységek hasznosak voltak. Ma már nem azok, ezért nem használjuk őket (legalábbis direkt módon, ugyanis az árpaszem ma is a cipőméret alapja). A hüvelyk egyes osztásai azonban ma is használatosak: egy hüvelyk 72 pont, és ezt a pontot minden alkalommal használják, ha a betűméretet állítják a Microsoft Word szövegszerkesztőben.
De mi van a nemzetközi ügyekkel? A méterrendszer erre remek. A nemzetközi kereskedelemben hasznos. A tudományban is a méterrendszert kell használni, mert így az egész világon könnyen felfogható a lényeg.
Azonban a legtöbb ember nem tudós. Ha az ember a konyhában olvas egy receptet, amely két csésze lisztet ír, a legkevésbé sem számít, hogy valaki Németországban nem tudja, ez pontosan mennyi lisztet is jelent.
Sőt, az a valaki Németországban a recept láttán azt sem tudná, mi az a „liszt”. A liszt németül mehl, ami még csak nem is hasonlít. A nyelv segítségével könnyen megérthetjük, mennyi gazdagság és mélység van a változatosságban, illetve érték és csodálatosság a hagyományban. Egy világ, amely egy nyelvet beszél, nem lenne jobb világ. Egy világnyelv szükségképpen híján lenne a kulturális jelentőségnek, mivel nincs egyetlen világméretű kultúra. Az eszperantó egy kísérlet volt a világnyelvre, de sosem vált népszerűvé. A puszta tény, hogy az eszperantót a latin ábécével írták, kizárta a kínaiakat, a japánokat, a koreaiakat, az irániakat stb.
A méterrendszer a mérésügy eszperantója, annyi kivétellel, hogy sokakat elbódít a tudományos vonzereje. A méterrendszer egy olyan utópián alapul, miszerint ami öreg, az rossz, és az emberiségnek hatalmában áll létrehozni egy jobb világot azzal, ha szakít a szokásokkal és hagyományokkal, miközben ráerőltet az emberekre egy kitalált, racionális rendszert, akár tetszik nekik, akár nem.
A hagyományos mértékrendszer újra engedélyezésével a britek csapást mérnek egy érzéketlen és destruktív világnézetre. Nem is tudok jobb módot találni ennek megünneplésére egy hideg italnál – egy tizenkét unciás dobozból.
https://www.nationalreview.com/corner/britain-delivers-a-welcome-blow-to-the-metric-system/?utm_source=recirc-desktop&utm_medium=homepage&utm_campaign=right-rail&utm_content=corner&utm_term=first
Utolsó kommentek