Robbantás a bostoni maratonon
A The New York Times szerkesztőségi cikke
A maratoni futás az embereket legjobban összehozó sportesemény. A futók ezreinek üdvözlésére készülő várost nem igazán érdekli, hogy ki nyer, itt nincsenek szurkolók és ellenszurkolók. Akik a partvonalon szoktak állni azért jönnek Bostonba 1897 óta, hogy ünnepeljék a világ minden tájáról érkező futókat. A résztvevők nemzetisége vagy származása sokkal kevésbé számít, mint állóképességük.
Hétfőn, a 117. bostoni maratonon felhős és kicsit hűvös idő volt, pont, ahogy a futók szeretik. Három órával azután, hogy a győztesek átszakították a célszalagot, még sok futó volt a pályán és nézők százai a járdákon, amikor a főlelátó mögül egy robbanás rázta meg a Boylston Street-en található célvonal környékét. A robbanás ereje miatt a résztvevő nemzetek zászlóit tartó oszlopok egy pillanatra megdőltek.
Néhány futót a robbanás ereje ledöntött a lábáról. Néhány transzban lévő futó csak akkor állt meg, amikor észrevették, hogy valami szörnyűség történt. Amikor hátrafordultak, azt mondják, hallották a sikolyokat, látták a felszálló füstoszlopot, majd észrevették a vért és az áldozatok leszakadt végtagjait. Üvegszilánkok és haldoklók hevertek mindenütt.
Tizenöt másodperccel az első után néhány utcával odébb újabb robbanás történt. Nyilvánvaló volt, hogy nem véletlen esemény, hanem ártatlan amerikaiak megnyomorítására és megölésére irányuló újabb szervezett kísérlet történt, csak azért, mert egy sebezhető helyen gyűltek össze egy olyan napon, amikor senki sem gondol a terrorra. A rendőrség megerősítette, hogy bombák robbantak fel, és további három, fel nem robbant eszközt találtak máshol a városban. Legalább hárman meghaltak – közöttük egy 8 éves gyerek – és több tucatnyi a súlyos sérültek száma.
Kell egy kis idő, hogy megállapítsák, melyik rossz szándékú ideológia áll a támadás mögött. Obama elnök megfogadta, hogy elfogják és az igazságszolgáltatás elé állítják az elkövetőket, miközben Bostont „kemény és gyorsan gyógyuló városnak” nevezte, amely gondját tudja viselni magának, de amelynek az ország is gondját fogja viselni.
- Ma este az amerikaiak Bostonért imádkoznak – mondta.
Egy 42 kilométeres futás ártatlan örömét zúzták porrá hétfőn. De a maraton jövőre visszatér, bármilyen biztonsági intézkedések is kellenek majd hozzá, és a tömeg kétszer hangosabb lesz. Nincs olyan terrorcselekmény, ami elég erős ahhoz, hogy elpusztítson egy, az amerikai történelemhez tartozó hagyományt.
http://www.nytimes.com/2013/04/16/opinion/bombs-at-the-boston-marathon.html?hp
Utolsó kommentek