Hét kérdés a bostoni merénylőkkel kapcsolatban

Még nem tudjuk, hogy a bostoni maratonon végrehajtott merénylettel gyanúsított Carnajev-testvérek hogyan vagy miért határozták el a támadást, de ha összevetjük az esetüket a nyugati világban élő más terroristák tetteivel, talán választ találhatunk a sokak által feltett kérdésekre. 

1. Hogyan lesz egy Amerikában nevelkedett emberből terrorista?

Nidal Malík Hasszán őrnagy, aki 2009-ben a Texas-i Ford Hood támaszponton 13 embert ölt meg, Virginia-ban született és nőtt fel.

Részben saját magát radikalizálta, amikor az interneten kapcsolatba lépett a jemeni Anvár Al-Aflaki imámmal, hogy tanácsot kérjen tőle, miszerint szabad-e az USA hadseregében szolgáló muszlim katonának megölni saját bajtársait a dzsihád nevében. Aflaki, a jemeni Al-Kaida egység vezetője, válaszaiban úgymond semleges volt, de nem rosszallta a tettet.

A nyomozók minden bizonnyal átfésülik a Carnajev-testvérek e-mailjeit, hogy megállapítsák, kapcsolatba léptek-e militáns iszlamista papokkal vagy töltöttek-e le előadásokat ilyen papoktól. Meg fogják vizsgálni a testvérek internet használati szokásait is, hogy kiderüljön, látogattak-e dzsihádista fórumokat vagy töltöttek-e le az Al-Kaidától vagy vele szövetséges szervezetektől propaganda anyagokat. De lehetséges, hogy a támadás végrehajtására vonatkozó döntést külső behatás nélkül hozták meg. 

2. Hogyan lehet összhangba hozni azt, hogy a testvéreket többen „jó srácok”-nak nevezték, azzal a ténnyel, hogy tömeggyilkosságot hajtottak végre? 

Érdemes felidézni, hogy Mohamed Sidique Khan, aki a 2005-ös londoni öngyilkos merénylők vezetőjeként 52 közlekedőt ölt meg, az egyik Leeds-i általános iskola megbecsült tanára volt, aki fejlődési problémákkal küzdő gyermekeket tanított és boldog házasságban élő, 30 éves apja volt egy újszülött lánygyermeknek. A munkatársai és ismerősei szerint Khan kedves, figyelmes ember volt.

Ezért hát nem meglepő, ha hasonló pozitív véleményeket hallunk a Carnajev-testvérekről is.

3. Kaptak a testvérek kiképzést? 

Eléggé valószínűtlennek tűnik, hogy az elkövetők valamilyen kiképzés és gyakorlás nélkül sikeresen fel tudnának robbantani pár másodpercnyi különbséggel kettő halálos bombát.

Természetesen vannak bombareceptek az interneten, de hatásos bombát gyártani általában olyan képesség, amelyet csak kiképzés és gyakorlás során lehet elsajátítani, és a sikeres robbantás még így sem garantált.

Fejszál Sahzad például a pakisztáni Talibántól kapott bombakészítő kiképzést, mielőtt elkészítette azt a járműbe rejtett bombát, ami robbanás helyett elfüstölt 2010. május 1-jén a Times Square-en.

Az idősebb Carnajev-testvér, Tamerlán tavaly hat hónapot töltött Oroszországban. Valószínűleg a nyomozók élénk érdeklődésének tárgya lesz, hogy pontosan mit is csinált ott. Kaphatott valamilyen bombakészítő kiképzést tapasztalt csecsen militánsoktól?

Végrehajtottak a testvérek valamilyen próbarobbantást az Egyesült Államokban?

4. Hogyan igazolható, hogy a testvéreket csecsen örökségük motiválta ebben az ügyben?

A 2001. szeptember 11-ét követő évek során fiatal szomáliai-amerikai férfiak indultak harcolni a szomáliai polgárháborúba. Csakúgy, mint a Carnajev-testvérek, ezek a szomáliai-amerikaiak is első generációs amerikaiak voltak.

Ezeknek az új amerikaiaknak szülőföldjük belpolitikája néha nagyobb jelentőségű és fontosabb, mint az ottani káoszból az Egyesült Államok biztonságába menekülő szüleiknek volt, akik azokat a konfliktusokat el akarják felejteni.

Pontosan mi késztette az FBI-t arra, hogy 2011-ben kihallgassa Tamerlán Carnajevet, miután egy meg nem nevezett államtól olyan fülest kaptak, hogy „a radikális iszlám követője” és az USA elhagyásán gondolkozik, mert egy titkos szervezethez akar csatlakozni? Ez a tipp esetleg az orosz kormánytól származott, amely a XIX. század óta folyamatosan harcban áll Csecsenfölddel? 

5. Meg akartak-e halni a támadások során vagy azok következtében? 

Sokaknak rémisztő lehet, hogy a Carnajev-testvérek öngyilkos bombamellényt viseltek, miközben tűzpárbajt vívtak csütörtök este a rendőrökkel, de valójában az USA több állampolgára és lakosa is ilyen módon végrehajtott terrortámadás során szándékozott korábban meghalni.

Hárman a fiatal szomáliai-amerikai férfiak közül, akik Minnesotából Szomáliába utaztak, hogy ott a polgárháborúban harcoljanak, a későbbiek során ilyen öngyilkos merényletet hajtottak ott végre.

Hasszán őrnagy kétségtelenül úgy hajtotta végre a fegyveres amerikai katonákkal teli támaszpont elleni támadását, hogy azt hitte, ez lesz élete utolsó cselekedete, mielőtt meghal. (Ez a várakozása nem teljesült. A támadás során megsérült, de nem halt meg.)

Az Al-Kaida által toborzott Nádzsibulla Zazi, aki 2009 nyarán a Manhattan-i metrót akarta felrobbantani, úgy tervezte, hogy meghal a támadás során, de a végrehajtás előtt letartóztatták. 

6. Valóban „magányos farkasok” voltak a testvérek? 

Tekintettel arra, hogy a két testvért mindössze a három halottat és mintegy 200 sérültet okozó két bombarobbantásért és a MIT egyik rendőrének meggyilkolásáért tartják felelősnek, volt valamilyen egyéb segítségük?

A Boston-i rendészeti szervek tisztviselői szerint ilyen segítségre semmi bizonyíték nincs, és érdemes felidézni, hogy Hasszán egy tökéletesen magányos farkas volt, akinek ennek ellenére sikerült 13 embert megölnie egy erősen őrzött amerikai katonai támaszponton. 

7. Mennyire szokatlan, hogy testvérek együtt hajtsanak végre merényletet? 

Sokkal kevésbé, mint gondolnánk. A 2001. szeptember 11-i terrortámadásban három testvérpár volt a 19 merénylő között: Halíd és Haíl Al-Seri, Hamza és Ahmed Al-Gamdí, és Navad és Szálem Al-Hamzi.

 http://edition.cnn.com/2013/04/19/opinion/bergen-questions-bombers/index.html?hpt=hp_c1